Néhány szó a politikai pluralizmust igénylő “A félelem alternatívája a demokrácia” című állásfoglalás hatalmi értelmezéséről.
Magyari Nándor László
Az állásfoglalás kezdeményezői
arra tettek igéretet azon a sajtótájékoztatón, melyen a szöveget kissé kifejtve
bemutatták és útjára-, illetve aláírásra bocsájtották, hogy összegyűjtik a
legfontosabb reagálásokat, illetve megválaszolják az azokban megjelenő
kérdéseket (a kétnyelvű és online sajtótájékoztató egészében elérhető itt). Bár meghívtuk a romániai magyar
és a magyarországi sajtó képviselőit – sajnálatunkra – a Fidesz-RMDSz által
pénzelt és kontrollált médiáktól senki sem vett azon részt.
Elsőként Csoma Botond, a romániai
magyar uralmi párt parlamenti frakcióvezetőjének, illetve kolozsvári elnökének
reagálására válaszolnánk, kissé kifejtve azt, amit egy állásfoglalás, műfajából
következően, nem tehetett meg. Eddig ez az egyetlen – igaz nem magyar nyelven,
hanem az RFI kérdéseire románul megfogalmazott – reagálás a regnáló párt
részéről, ezért válaszra érdemesnek gondoljuk, mégpedig úgy, hogy tételesen
újraközöljük (fordításban) a rövid kérdéseket és válaszokat is.
RFI: Több erdélyi magyar értelmiségi azzal vádolja az RMDSz-t, hogy a
Fidesz romániai képviselőjévé vált és felszámolta a plurális demokráciát
CsB: visszautasítja a vádakat: “Véleményem szerint alaptalan vád,
hogy mi a Fidesz képviselőivé váltunk volna. A tény, hogy az RMDSz jó
viszonyban van a Fidesszel, mely egyébként a kormánypárt Magyarországon, az RMDSz.
mindig jó viszonyt ápolt azokkal a pártokkal, melyek kormányoztak
Magyarországon, azt hiszem ez egy normális ügy, úgy politikai, mint egyéb
szempontokból. Azt hiszem ezek az értelmiségiek azt hiszik, hogy ez az eljárás
ideológiától vezérelt. Nekük bizonyos ideológiai természetű kritikáik vannak a
magyarországi kormánypárttal és bizonyos ideológiai elégedetlenségeket fejeztek
ki ezzel az online petícióval”
MNL: Míg nemrég még csak a
bennfentesek tudhatták, ma már nyílt titok, hogy az RMDSz a Fidesz politikáját
képviseli a bukaresti parlamentben és kormányban. A legutóbb benyújtott
törvény-tervezetük kimondottan a magyarországi – egyébként sokak által, köztük
az EU által is kifogásolt – magyarországi homofób és a szexuális kisebbségeket
megbélyegző/kirekesztő „családvédelminek álcázott” törvény román fordítása. De ugyanide sorolható a Bukarestben újonnan létrehozott „Családvédelmi”
minisztérium, mely a magyarországit másolja. Ez önmagában nem is lenne probléma, ha nem egy ideológia-vezérelt és
elhibázott családtámogatási politikát jelölne meg filozófiájának. T.i. az
adójóváírásra alapozó család és gyermek-támogatás éppen a legrászorulóbbakat
nem segíti, hiszen a mélyszegénységben élő családoknak vagy egyáltalán nincs
adózható jövedelme, vagy esetleg külföldön adóznak. A kormány kevésbé dőzsölt
magyar tagjai, mint Novák Eduard naphosszat azt hangoztatják, hogy a magyar
modellt kellene alkalmazni a román sportpolitikában is (többek között itt), és bár titkolta jól lehet
követni, ahogy a környezetvédelmi miniszter a magyarországi vadászat és
erdőgazdálkodási elveket igyekszik itt is érvényesíteni.
A sor hosszan folytatható, de
még egy releváns példát hadd említsünk. A Fidesz-kormány létrehozott egy hivatalt
jól fizetett alkalmazottakkal a Kárpát medencei autonómia-koncepciók és
„küzdelmek” koordonálására, melyet Szili Katalin 2018
óta vezet, és amelynek egyetlen eddigi
látványos megnyilvánulása az autonómiázás leállítása. Hathatós közbenjárásával
nemcsak az RMDSz, de még az SZNT és csatol részei sem hangoztatják az addig oly
gyakran emlegetett „autonómia-harcot”.
Ami pedig a Fidesszel kapcsolatos
ideológiai kifogásokat illeti, amit az állásfoglalásban jeleztünk az az, hogy a
magyar kormányzó párt lassan de biztosan csúszott a szélsőjobbra. Ma már mindenki
számára világos, hogy Orbán Viktor a szélsőjobb egyik legvehemensebb képviselője
– szándéka szerint egyenesen vezére – az alt-right-nak. Az általa éppen
Tusnádon kihírdetett illiberalizmus a szélsőjobboldali populista pártok és
vezetők közé repítette, olyan követendő példái voltak/vannak, mint Putyin,
Erdogan, Bolsonaro, Trump, stb. akiknek politikája ellentétes egy kisebbség –
legyen az etnikai/nemzeti vagy bármilyen más jellegű – érdekeinek
képviseletével. Az a régebb hangoztatott elv, hogy a romániai magyar uralmi
párt azért tart a Fidesz-el, mert ugyanabban az EP frakcióban ülnek, mára már
álságos, hiszen a Fidesz nem tagja a PPE-nek, a szélsőjobbot frekventálja –
köztük éppen a román szélsőséges nacionalista AUR-t – sőt annak az élére próbál
állni (itt).
RFI: azzal lettek megvádolva, hogy az RMDSz a Fidesz által kifejezett
Brüsszelel szembeni negatív ötleteket képviselik
CsB: De konkrétan mit? Mit hozott be az RMDSz negagtívumat az EU-val vagy
mással?
MNL: Bizonyára Csoma Botond is
tudja, hogy kérdésre kérdésekkel válaszolni nem ildomos, mégis ezzel él. Nyilván
jól tudja, hogy többek között a legutóbbi „családvédelmi törvénytervezet”, de
általában a szexuális kisebbségek ellen keltett gyűlölettel és kirekresztéssel
a párt, melyet képvisel, szembe megy az EU elvárásaival és eljárásaival.
RFI: Egyebek között azt is a szemükre vetik, hogy a pluralizmus eltűnt az
erdélyi Magyar közösségből
CsB: Ki szüntette meg ezt a pluralizmust? Én nem értem, hogy mivel szünt
meg ez a pluralizmus? Kicsit felületesnek tűnik a szöveg. Bizonyos vádakat hangoztatnak
anélkül, hogy dokumentumokat és szilárd érveket hoznának.
MNL: Ami a romániai magyar
politikai mezőny pluralizmusát illeti, az mára teljességgel elsorvadt,
kiürítették, és ellehetetlenítették, a „belső”, „ellenzéki” csoportosulásokat mindenféle
lehetőségtől megfosztották, elhallgattatták, miközben a „külsőket” bedarálták,
einstandolták. Ellenzéki, vagy egyszerűen más nézeteket valló csoportosulások,
nemcsak hogy semmilyen befolyással nincsenek a párt döntéseire – régebb a
kilencvenes években és egészen a kétezresek közepéig még elnöki- és egyéb
funkciókra való jelölési joguk is volt – de rálátásuk sincs a történésekre,
amióta ezzel párhuzamosan, csak tiszt-meg-nem-újító kongresszusokat tartanak.
Ezt Csoma Botond pontosan tudhatná, hiszen nemrég maga is tagja volt a
platformok egyféle tanácskozó grémiumának, melyet mégcsak nem is informálnak a
történésekről, befolyásul a nullához közeli, mégha formálisan létezik is.
RFI: Egy másik dolog a Magyarország felől érkező pénzügyi támogatásokkal
kapcsolatos, melyekről azt állítják a petíció szerzői, hogy teljességgel
átláthatatlanok.
CsB: Ezt mondják ők, de semmiféle
dokumentumaik nincsenek ebben az értelembensem. Minden Magyarországról érkezett
pénzügyi támogatás abszolut átlátható.
MNL: Érdekes érvelés a dokumentumok hiányáról, hiszen az
RMDSz éppen arról híres, hogy semmiféle dokumentumot ki nem ad, nemhogy a
magyarországi támogatásokról, de saját itteni közpénz költéseivel kapcsolatosakat
sem, hogy is lehetnének dokumentumaink? Azt mondja a képviselő, hogy a
magyarországi pénzek elköltésével kapcsolatban „abszolut átláthatóság van”,
ezzel szemben, ahogy azt az egyetlen fact cheking (tényeket ellenőrző) portál
kiderítette, semmiféle átláthatóság nincs. Még olyan dokumentumokat sem
ad ki a párt, melyek kiadási kötelezettségéről bírói döntés szól (itt). De keveset és hézagosan
lehet tudni bármit is a magyarországi támogatások minden szakaszáról, sem az
elbírálási rendszerről, sem az elköltésekről. Csak két példát említek, ahogy
azt az atlatszo.ro feltárta, először az Eurotrans Alapítvány elhallgatott, (részben beismert) kölcsönnyújtási szabálytalanságaival
kapcsolatos riportjai és dokumentumai bizonyítják, vagy legutóbb, az épített örökség
védelmének megtévesztő címszava alatt futó ügyek részleges feltárása mutatja.
Ilyen hát az abszolút átláthatóság az RMDSz parlamenti
frakcióvezetője szerint.
Az olvasó eldöntheti, hogy ki a felületes és kinek
nincsenek érvei!