2022/02/02

Néhány szó a politikai pluralizmust igénylő “A félelem alternatívája a demokrácia” című állásfoglalás hatalmi értelmezéséről.

Magyari Nándor László

Az állásfoglalás kezdeményezői arra tettek igéretet azon a sajtótájékoztatón, melyen a szöveget kissé kifejtve bemutatták és útjára-, illetve aláírásra bocsájtották, hogy összegyűjtik a legfontosabb reagálásokat, illetve megválaszolják az azokban megjelenő kérdéseket (a kétnyelvű és online sajtótájékoztató egészében elérhető itt). Bár meghívtuk a romániai magyar és a magyarországi sajtó képviselőit – sajnálatunkra – a Fidesz-RMDSz által pénzelt és kontrollált médiáktól senki sem vett azon részt.

Elsőként Csoma Botond, a romániai magyar uralmi párt parlamenti frakcióvezetőjének, illetve kolozsvári elnökének reagálására válaszolnánk, kissé kifejtve azt, amit egy állásfoglalás, műfajából következően, nem tehetett meg. Eddig ez az egyetlen – igaz nem magyar nyelven, hanem az RFI kérdéseire románul megfogalmazott – reagálás a regnáló párt részéről, ezért válaszra érdemesnek gondoljuk, mégpedig úgy, hogy tételesen újraközöljük (fordításban) a rövid kérdéseket és válaszokat is.

RFI: Több erdélyi magyar értelmiségi azzal vádolja az RMDSz-t, hogy a Fidesz romániai képviselőjévé vált és felszámolta a plurális demokráciát

CsB: visszautasítja a vádakat:  “Véleményem szerint alaptalan vád, hogy mi a Fidesz képviselőivé váltunk volna. A tény, hogy az RMDSz jó viszonyban van a Fidesszel, mely egyébként a kormánypárt Magyarországon, az RMDSz. mindig jó viszonyt ápolt azokkal a pártokkal, melyek kormányoztak Magyarországon, azt hiszem ez egy normális ügy, úgy politikai, mint egyéb szempontokból. Azt hiszem ezek az értelmiségiek azt hiszik, hogy ez az eljárás ideológiától vezérelt. Nekük bizonyos ideológiai természetű kritikáik vannak a magyarországi kormánypárttal és bizonyos ideológiai elégedetlenségeket fejeztek ki ezzel az online petícióval”

MNL: Míg nemrég még csak a bennfentesek tudhatták, ma már nyílt titok, hogy az RMDSz a Fidesz politikáját képviseli a bukaresti parlamentben és kormányban. A legutóbb benyújtott törvény-tervezetük kimondottan a magyarországi – egyébként sokak által, köztük az EU által is kifogásolt – magyarországi homofób és a szexuális kisebbségeket megbélyegző/kirekesztő „családvédelminek álcázott” törvény román fordítása. De ugyanide sorolható a Bukarestben újonnan létrehozott „Családvédelmi” minisztérium, mely a magyarországit másolja. Ez önmagában nem is lenne probléma, ha nem egy ideológia-vezérelt és elhibázott családtámogatási politikát jelölne meg filozófiájának. T.i. az adójóváírásra alapozó család és gyermek-támogatás éppen a legrászorulóbbakat nem segíti, hiszen a mélyszegénységben élő családoknak vagy egyáltalán nincs adózható jövedelme, vagy esetleg külföldön adóznak. A kormány kevésbé dőzsölt magyar tagjai, mint Novák Eduard naphosszat azt hangoztatják, hogy a magyar modellt kellene alkalmazni a román sportpolitikában is (többek között itt), és bár titkolta jól lehet követni, ahogy a környezetvédelmi miniszter a magyarországi vadászat és erdőgazdálkodási elveket igyekszik itt is érvényesíteni.

A sor hosszan folytatható, de még egy releváns példát hadd említsünk. A Fidesz-kormány létrehozott egy hivatalt jól fizetett alkalmazottakkal a Kárpát medencei autonómia-koncepciók és „küzdelmek” koordonálására, melyet Szili Katalin 2018 óta vezet, és amelynek egyetlen eddigi látványos megnyilvánulása az autonómiázás leállítása. Hathatós közbenjárásával nemcsak az RMDSz, de még az SZNT és csatol részei sem hangoztatják az addig oly gyakran emlegetett „autonómia-harcot”.

Ami pedig a Fidesszel kapcsolatos ideológiai kifogásokat illeti, amit az állásfoglalásban jeleztünk az az, hogy a magyar kormányzó párt lassan de biztosan csúszott a szélsőjobbra. Ma már mindenki számára világos, hogy Orbán Viktor a szélsőjobb egyik legvehemensebb képviselője – szándéka szerint egyenesen vezére – az alt-right-nak. Az általa éppen Tusnádon kihírdetett illiberalizmus a szélsőjobboldali populista pártok és vezetők közé repítette, olyan követendő példái voltak/vannak, mint Putyin, Erdogan, Bolsonaro, Trump, stb. akiknek politikája ellentétes egy kisebbség – legyen az etnikai/nemzeti vagy bármilyen más jellegű – érdekeinek képviseletével. Az a régebb hangoztatott elv, hogy a romániai magyar uralmi párt azért tart a Fidesz-el, mert ugyanabban az EP frakcióban ülnek, mára már álságos, hiszen a Fidesz nem tagja a PPE-nek, a szélsőjobbot frekventálja – köztük éppen a román szélsőséges nacionalista AUR-t – sőt annak az élére próbál állni (itt).

RFI: azzal lettek megvádolva, hogy az RMDSz a Fidesz által kifejezett Brüsszelel szembeni negatív ötleteket képviselik

CsB: De konkrétan mit? Mit hozott be az RMDSz negagtívumat az EU-val vagy mással?

MNL: Bizonyára Csoma Botond is tudja, hogy kérdésre kérdésekkel válaszolni nem ildomos, mégis ezzel él. Nyilván jól tudja, hogy többek között a legutóbbi „családvédelmi törvénytervezet”, de általában a szexuális kisebbségek ellen keltett gyűlölettel és kirekresztéssel a párt, melyet képvisel, szembe megy az EU elvárásaival és eljárásaival.

RFI: Egyebek között azt is a szemükre vetik, hogy a pluralizmus eltűnt az erdélyi Magyar közösségből

CsB: Ki szüntette meg ezt a pluralizmust? Én nem értem, hogy mivel szünt meg ez a pluralizmus? Kicsit felületesnek tűnik a szöveg. Bizonyos vádakat hangoztatnak anélkül, hogy dokumentumokat és szilárd érveket hoznának.

MNL: Ami a romániai magyar politikai mezőny pluralizmusát illeti, az mára teljességgel elsorvadt, kiürítették, és ellehetetlenítették, a „belső”, „ellenzéki” csoportosulásokat mindenféle lehetőségtől megfosztották, elhallgattatták, miközben a „külsőket” bedarálták, einstandolták. Ellenzéki, vagy egyszerűen más nézeteket valló csoportosulások, nemcsak hogy semmilyen befolyással nincsenek a párt döntéseire – régebb a kilencvenes években és egészen a kétezresek közepéig még elnöki- és egyéb funkciókra való jelölési joguk is volt – de rálátásuk sincs a történésekre, amióta ezzel párhuzamosan, csak tiszt-meg-nem-újító kongresszusokat tartanak. Ezt Csoma Botond pontosan tudhatná, hiszen nemrég maga is tagja volt a platformok egyféle tanácskozó grémiumának, melyet mégcsak nem is informálnak a történésekről, befolyásul a nullához közeli, mégha formálisan létezik is.

RFI: Egy másik dolog a Magyarország felől érkező pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos, melyekről azt állítják a petíció szerzői, hogy teljességgel átláthatatlanok.

CsB: Ezt mondják ők, de semmiféle dokumentumaik nincsenek ebben az értelembensem. Minden Magyarországról érkezett pénzügyi támogatás abszolut átlátható.

 

MNL: Érdekes érvelés a dokumentumok hiányáról, hiszen az RMDSz éppen arról híres, hogy semmiféle dokumentumot ki nem ad, nemhogy a magyarországi támogatásokról, de saját itteni közpénz költéseivel kapcsolatosakat sem, hogy is lehetnének dokumentumaink? Azt mondja a képviselő, hogy a magyarországi pénzek elköltésével kapcsolatban „abszolut átláthatóság van”, ezzel szemben, ahogy azt az egyetlen fact cheking (tényeket ellenőrző) portál kiderítette, semmiféle átláthatóság nincs. Még olyan dokumentumokat sem ad ki a párt, melyek kiadási kötelezettségéről bírói döntés szól (itt). De keveset és hézagosan lehet tudni bármit is a magyarországi támogatások minden szakaszáról, sem az elbírálási rendszerről, sem az elköltésekről. Csak két példát említek, ahogy azt az atlatszo.ro feltárta, először az Eurotrans Alapítvány elhallgatott, (részben beismert) kölcsönnyújtási szabálytalanságaival kapcsolatos riportjai és dokumentumai bizonyítják, vagy legutóbb, az épített örökség védelmének megtévesztő címszava alatt futó ügyek részleges feltárása mutatja.

 

Ilyen hát az abszolút átláthatóság az RMDSz parlamenti frakcióvezetője szerint.

Az olvasó eldöntheti, hogy ki a felületes és kinek nincsenek érvei!