Válasszuk a jót!

VEGYÜNK RÉSZT ÉS VÁLASSZUK A JÓT!

Természetesen elköteleztem magam barátom, Eckstein-Kovács Péter mellett, eredetileg így, a Szabadságban pedig kissé csonkoltan, efféleképpen: http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/74888

A kolozsvári magyarok a legtöbbször a rossz és a még rosszabb (esetleg kevésbé rossz) polgármester-jelöltek közül „választhattak”, nem is volt ez igazi választás, csak afféle kényszerhelyzetben elkövetett kármentés. Amíg, kétfordulós volt a szavazás, második fordulóban, azért általában megtérült a „befektetett szavazat”, azaz alpolgármester jutott a magyarságnak, akik – mindent egybevetve – hatékonyan képviselték az itteni magyarság érdekeit. Képzeljék el kedves kolozsvári polgárok, ha annak idején egy számláló szerkezetet helyeztünk volna el Boros János, majd László Attila telefonjára és megszámoltuk volna, hányan hívták őket alpolgármesterként, ügyes bajos dolgaik rendezéséért (Isten őrizz, hogy a „szervek” lehallgatták volna őket, és valahol elérhető lenne a szám és netán a beszélgetések tartalma is!), milyen horribilis hívásszámról beszélhetnénk! De ugyanígy a magánkihallgatások és beszélgetések, a levelek és e-mailok, összeszámlálása is nagy erőfeszítésbe tellene.

           Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna ésszerűbb közforgalmat, és parkolási lehetőségeket, tartós utakat, kiterjedtebb és megbízhatóbb közszállítást?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna egészséges kertvárost, jobb levegőt, bicikli utakat, biztonságos gyalogosközlekedést?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne szeretné otthonossá alakítani, nemcsak lakását, hanem lakónegyedét is?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna egyszerű, digitálisan is elérhető, átlátható, közönségbarát, hatékony és olcsó adminisztrációt, ellenezné a közügyek intézésének átláthatóságát?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne lenne büszke a város multikulturális egyetemére, vagy az orvosira, a híres műszaki egyetemre, vagy a teológiákra, stb.? Van, aki ne akarná, hogy városunkat, mint híres-neves egyetemi központot és ne, mint a funarok-bocok törzshelyét, emlegessék?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna békésen együtt élni a város minden nemzetéhez, kulturális közösségéhez, stb. tartozó polgárával, ki a széthúzást, a gyűlölködést, az ellenségeskedést előbbre valónak tartja, mint a nyugodt, kiszámítható életet?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna, pezsgő életű kulturális központot a ma romokban heverő, egykori New York kávézó helyén?

Létezik, hogy van olyan kolozsvári magyar (és nemcsak magyar) felnőtt ember, ki ne akarna több és jobban megfizetett munkahelyet, sikeres kisvállalkozást és annak támogatására létrehozott ipari parkot?

Feltételezem, hogy mindenik fenti kérdés költői, nem nincs ilyen kolozsvári polgár, olyan, aki a jó, az ésszerű és hatékony városvezetés helyett a korrupt, kiszámíthatatlan, és pazarlót támogatná.

Most itt a lehetőség választhatjuk a jót, a megbízhatót, a hitelest: ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTERT, akire a román polgártársaink is szavazni fognak és így ő lehet Kolozsvár „Johannis”-a, a mindenki által elfogadott polgármester!

Ha nem megyünk el elegen szavazni és nem ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTERT választjuk, június 11-től hiába hívjuk az alpolgármester számát (ha ugyan ismerni fogjuk azt), az süket lesz! Ha mindannyian elmegyünk szavazni, a „vonal” túlsó végén nem az alpolgármester, hanem ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER, Kolozsvár magyar polgármestere fog szeretettel válaszolni! Vagy az ő szavazataival székbe segített magyar alpolgármester fog készségesen segíteni, a kolozsvári magyaroknak!