Gyülöletkampány és állampolgárságverseny
Radikális politikai
lépésekre, hasonlóan radikális válaszok merülnek fel, és ki tagadhatná, hogy a
mai magyar kormányzat az élet és a politizálás minden területén, mind
propagandájában, mind pedig intézkedéseiben a radikalis cselekedetek megtestesítője:
államosít (pl. magánnyugdíj alapokat), kioktat (kokikat és sallereket oszt
Európának), alkotmányoz (izé, alaptörvényt ír, amit aztán hetente módosítgat)
összevon, megszűntet, átszab, kivezet, fölszámol, átkeresztel, átértékel,
illetve (Keletre) átfordul, (halálbüntetést) belebegtet, „illiberálissá tesz”,
aztán végül, de nem utolsó sorban, klientúráján kívül, szinte mindenkit MEGFENYEGET,
és ÜLDÖZ, és üldöz, és üldöz, stb. Márpedig a fidesz-kádéenpés kormányzat
nemhogy radikális, de semmilyen ellenszegülést, sőt bírálatot sem tűr el,
rögtön nagyágyúival lövet a verebekre is, az egész propagandagépezet „mozdul,
ha a helyzet úgy kívánja”, és csupa rámozdulni való helyzet van, illetve
teremtődik, hiszen a politikai kommunikáció, a napirendkijelölő eljárás
fenntartása, mindenek fölötti cél: a világ minden dolga a „kormány
illetékessége”, és soha nem több kommunikációs, illetve PR-kihívásnál (nyelvi
játéknál). Az autoritér, egyre inkább koloniális attitűd, a mindent magunk alá
gyűrünk, ha kell erőszakkal, és mindig, mindenben „mi leszünk fölül”,
mentalitás vezeti ma Magyarországot, a kicsi létünkre „merjünk nagyok lenni”
grandomán gesztusok (amúgy is fölépül a grandomán kisvasút a vezér kertjéhez,
és stadionjához – ha törik, ha szakad) kormányzati kommunikációja dívik
(háttérben, gyakori meghúnyászkodással). A csupán talmi sikerként „politikai
kommunikálható” kettős állampolgárság fölvétele is ebben a tervgazdálkodásra
hajazó, éves, vagy ötéves tervekben gondolkodó, (hübelebalázs tempójú, de
alkalmazható rá a románból kölcsönzött „hejrupista” jelző is, stb.)
melldöngető, propagandahadjáratba lett bekeretezve: a nagy számok, sok százezer
potenciális szavazó, bűvölete (azon túl, hogy számos
visszaéléshez vezetett) eluralta a jelenséget,
futószalagon gyártották a külhoni választókat (más kérdés, hogy elenyésző
számban voksoltak ezek), és írták a büszke „termelési
jelentéseket”, főként a helyettes miniszterelnök környezetében. Ezért megértem, hogy a kormány propagandagépezetét és média-kiszolgálóit
(talp, vagy egyéb testrészek nyalóit nem is említve) meglepetésként érte a Nágó
Zsuzsa által elkövetett, „második” állampolgárságának a megtagadása (pontosabban csak meglebegtetett, hiszen, ha jól értem nincs procedúra),
erre nem volt raktáron kommunikációs panel, egy újszerű és eddig példátlan
gesztus akasztotta ki a gépezetet. Nem kétlem, hogy a háttérben (a
Habony-Finkelsteinek) lázas lejárató, és/vagy ellenpropaganda hadjárat készül,
és esetleg hatalmi hátszéllel indult a médiahadjárat, és működik az „internetes
idiotizmus”, a rasszista, lebecsmérlő sértegető,
megalázó, stb. kommentek folyama, ez utóbbi ma már (haladónak nem mondható)
néphagyomány Magyarországon (is). Ráadásul a másodállampolgárság fölmondásának
gesztusa egy olyan hadjárathoz, az idegenellenes
gyűlöletkampányhoz kapcsolódik, amelyet – elismeri vagy
sem a kormány és holdudvara, valamint a tőle jobbra sunyító párt vezérkara –
végső soron nem lehet teljesen jól kommunikálni (ezt nemcsak a Tárki mérése
mutatja, hogy t.i. „csak” a lakosság mintegy 46%-a szélsőségesen idegenellenes,
hanem a menekülteket segítő, szolidarítást kifejező számos civil társadalmi
cselekedet is). A nemzetietlen/hazaáruló képe (az internet idióták első
nekirugaszkodásra névelemző kiselőadásokat forgalmaznak), csak nagyon kínosan
kapcsolható egy segélyszolgálatoknak dolgozó fiatal hölgy képéhez, még a legelszántabb
párt- és kormánypropagandisták ördögi víziói, konteói szerint is (ezért mindenféle egyéb dehonesztáló, méltóságot sértő,
szexista, stb., fogást próbálnak találni, kiegészítendő a képet), csúsztatni és
mellébeszélni kell, bevált
jelszavakat és tartalmatlan paneleket kell ismételgetni, hátha csak ... Nem kétlem, hogy az idegengyűlölet-kampányt Nágó Zsuzsa
gesztusa nem tudja megfékezni, de meggyőződésem, hogy olyan perspektívába
helyezi a másodállampolgárság kérdését, ami lavinát indíthat, vagy legalábbis
felnyithat szemeket, helyre tehet olyan dolgokat, melyek ma egészen torz,
végletesen manipulált formában tevődnek föl, nemcsak a menekültek, hanem a
határontúli magyarsággal kapcsolatban is.
Nagyon röviden, meggyőződésem,
hogy a Nágó Zsuzsa gesztusa egy nem politikus nagyon is politikai TETTE, a
gyalázatos idegenellenes kampány és eljárás ellen. Amit NZs mond és tesz
velejéig HITELES (ismeri sok menekült helyzetét, tett és tesz a
megsegítésükért, kockázatot vállal, önzetlenül fektet bele energiát, stb.,
stb., miközben a magyar kormány minden gesztusa lenullázza erőfeszítéseinek
mégoly szerény, eredményeit is, sőt fölveti, hogy a gyülöletkampány
ellene/ellenünk is folyik, és negatív következményei a hatumákkal kapcsolatban
is lesznek!) és a CIVIL KURÁZSI, no meg az emberbaráti föllépés igazán nemes
példája (nemrég még nemcsak tudtuk, hanem magunk is megtapasztaltuk – ilyen
rövid lenne a memória, még ’89-re sem emlékszünk, hogy ’56-ot már ne is mondjam?
– mit jelent a humanizmus, a humanitárius tett, elfeledtük volna?). És ebben a
kontextusban az állampolgárságról való önkéntes lemondása pedig, (mindegy is
miért szerezte, beszámolója csak az őszinteségét erősíti, innen is látni, hogy
nem stratégiai kommunikál, hanem vázolja helyzetét) a POLGÁRI ENGEDETLENSÉG
(legvégső?) megnyilvánulása! Alapvetően fölháborítják a menekültkérdés körüli
gyalázatos kormányzati politikai gesztusok, a gyülölködés
és uszítás, stb., és azzal TILTAKOZIK, AMIVEL
TUD, amivel fölhívhatja a figyelmet a jelenségre, ami eszközként a
rendelkezésére áll (fölösleges az állampolgárság és a származás körül indítani,
végeláthatatlan és ocsmány, stb. hadjáratot). Azt is gondolom, hogy azon kívül,
hogy LELKIISMERETET FEJEZ KI, amit biza nagyon kevesen tettek/tesznek manapság,
hatékony eszközt használ. Miért gondolom? Többek közöt azért, mert sikerült
igencsak nagy visszhangot kiváltania – persze főként és mindenekelőtt, a
rasszista, nekivadult, fölhergelt, stb., csürhéből, a trollkodó niemandokból,
internet idiótákból – és a kommentek jellegén és harciasságán mérve hatékonyan
PROVOKÁL. Példája pedig ragadós lehet. Nem, nem a másodállampolgárság tömeges
megtagadására gondolok, (az is következhet, ha a helyzet súlyosbodik!), hanem
arra, hogy, a "csöndes" többség elgondolkodjon, és jobb belátásra
térjen, ez a PÉLDAADÓ FÖLLÉPÉS legnagyobb sikere. A menekültek kérdésköre –
amennyiben képtelen kihátrálni a maga kreálta propagandisztikus zsákutcából a magyar
kormány – könnyen válhat fordulatot hozó, a vég kezdetét jelző témává, a hazug
propaganda leleplezéséhez pedig, az erdélyi lány gesztusával, nagyban
hozzájárult.
Senki előtt nem titok bármely politikusnak, politikai irányzatnak megvan az ellenzéke is, és ez így van rendben. Nágó Zsuzsa egy személy aki egyetnemértését a migránsok befogadásának ügyében a másodállampolgársága visszautasításával hozta ország-világ tudtára, ezzel sincs semmi gond. Eltelt már egy párnap bejelentése óta és túlsokan nem követték kezdeményezését, én még egy követőről sem hallottam. Természetesen vannak egyetértő véleményformálók kik megpróbálják az igazság és a humánum piedesztáljára emelni a hölgyet. Pedig semmi más nem történt csupán annyi, hogy egy személy véleményt mondott és nem akadt követőkre, ellentétben például a marosvásárhelyi hölgy aprópénz akciójával amelyet azonnal felkarolt a civil és a poltikai szféra is.
VálaszTörlésÉrdekes lenne amit sohasem fogunk megtudni miként vélekedne NZs vagy akár MNL ha az általa megművelt területen keresztűl vonulnának a modern népvándórlók, miről mondanának le.
Ugyancsak érdekes, Orbán és rendszerének kritikusai akik csupán a tüneti kezeléssel foglalkoznak és állítják róla ez így most nem jó. Az MSZP vagy egy hete szavakban felájánlotta székházát a migránsoknak, de mikor a hatalom tranzitzónát hozott létre semmi mozgás nem következett. Arról egy kritikus sem szól egy félszót sem, hogy a jövőben mi fog történni, majd ha jön a hideg és fagy az fog áldozatok árán féket szabni a következő 100 000 vándórlásának. Hosszútávú megoldás az lenne, ha nem exportálnák fegyverekkel a demokráciát, megélhetést biztosítanának a nyomor övezeteiben, és még akkor is marad a vallási fanatizmus, tehát a tényleges megoldás még sokáig utópia. Sokak szemében Orbán rémképeket vizionál pedig márciusi, áprilisi nyilatkozatait senki sem hitte el még a fejlett nyugaton sem, és mit ad Isten igaza lett - sajnos. Nem hinném, hogy például a francia példát kéne kövesse Magyarország, hol már a francia Marseille-ről tankönyvekből lehet olvasni, pedig ők több 10 milliónyian vannak mint a magyarok. Ez a probléma és nem az ki mikor miért veszi fel vagy mond le állampolgárságáról. A JÖVŐRŐL KÉNE TÉNYLEGES VITÁT FOLYTATNI ÉRVEKKEL MEGOLDÁSOKRÓL!