Erdélyi Vonások
Amint odaát, hát idehaza is elkülönülve ünnepelte Március 15-ét a rommagyar
ünnepelni vágyó közönség, Erdélyszerte. S amint kell, volt itt minden,
sok kokárda, lovas ki-, meg bevonulás, zászlólengetés, és sok-sok (túlságosan
is sok) szöveg, és szöveg és végenincs öndicsérő, öntömjénező, önfényező
(mondjam még) speech, hogy hallgatni is tereh. S volt egymásra vicsorgás, na
nem román-magyar vonalon, hanem magyar-magyar lófőink között, az ünnep
kisajátításának megannyi kelléke. Annál is több mi ahhoz kell, hogy jóérzésünk,
felszabadult örömünk, tavaszi pezsdülésünk gyanakvó, gyűlölködő perpatvarrá
váljék. Most ez a trendi, meg a lamentálás, az önsajnálás és ál-értelmiségi
nyavalygás, a dolgok és azok értelmezésének elkenése és drámai eltúlzása, a
szekértáborok határainak minél erősebb kicüvekelése, az árokásás. Ez a magyar
korszellem, ezt üzeni a párt és az ő miniszterelnöke.
Egy dolog nem volt az odaáti kínálatból, „vendégtüntető”, Orbánt lengyelül
éltető „baráti sereg”, mert itt még nem folyik a fülkeforradalmi szabadságharc
un-ortodox módszerekkel, de minden bizonnyal már készítik, és nemsokára
tálalják, az arra illetékesek. Az itteni seregek csak fanyalognak, és egymásra
mutogatnak, illetve „a Jobbiknak csápolnak, hogy örvendezzék a Fidesz”, mert
innen úgy néz ki, a kettő egy és mind mi vagyunk, a leghősebbek a hősök között,
a székely makacsok, nyakasok, és persze kellően megtévelyedettek, és elfogultak
és kritikátlanok és elvakultak.
Történt, hogy az új „magyarabb” és „autonomistább” és „jobboldalibb”
rommagyar párt körlátogatást tett magyarhonban, az ottani politikai pártoknak
„mutatkoztak” be. Ja de nem mindeniknek ám, csak azoknak, akik „nemzetpolitikai
elképzelései közel állnak az EMNP-hez” , vagyis a Fidesz-KDNP mellett,
„természetesen” a Jobbiknak. Kérdeztem is a vezérüket, hogy mondaná el miben is
áll ez az azonos célrendszer a Jobbikkal, válasz helyett meg azt kaptam, hogy
„Vona sem rosszabb mint Eörsi Mátyás (sic)”. Azért álljunk meg egy szóra urak,
ha már itt tartunk. Szóval, hogy itt mindenkit hülyének lehetne nézni, azért az
nem áll, mitől is lehetne egyenlőségjelet tenni a két politikus közé, hol,
mikor és mitől lett Eörsi szélsőséges nacionalista és némelykoron, alig
burkoltan, afféle szalon-rasszista, titkon meg gárdista, cigány- vagy bármiféle
népcsoport ellenes? Mondom elöljáróink igencsak megtévesztettek és nagy ára
lesz még az ilyenszerű összemosásoknak, mert a Jobbikkal való menetelés
kontextusa egészen más kisebbségben és egészen más odaát. És aztán azon is
csodálkozom, hogy a kormánypártok máris nem húzták meg TTT és tsai fülét
(lehet, hogy már a kulisszák mögött megtörtént?) a találkozóért és közös
fellépésért. Legjobb tudomásom szerint, azért még Magyarországon e pártok „nem
nőttek össze”. Az optikai csalódás, a nagyotmondás viszketegsége mondom, innen
nézvést nem teszi láthatóvá a határvonalat, de – reménykedjünk a Fidesz még nem
a Jobbik – az azért létezik. Jó lenne tisztázni ezt is, meg az EMNP jobbikos
nemzetpolitikai törekvéseit, erről ugyanis programjuk szót sem szól, sem az
idegengyűlöletről, sem a gárdistáskodásról, sem….
Az is meglepő, hogy érzékeny lelkületű, széplélek-költőnk, arról ír
bejegyzést, hogy Daniel Cohn-Bendit, ha éppen Pesten tüntizne egy ellenzéki
vonuláson, hát „minden jóérzésű magyar embert elriasztana”. A szélsőjobb
randalírozása viszont nem ijeszti el sem a költőt, sem a „jőérzésű magyar
embert”? Vajon tényleg így lenne?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése