"És ami most a legsürgősebb: a választási törvény és a választást illető íratlan szabályok radikális átírása, mely (mint Lazaroiu rövid lejáratú exminiszter kiszólásából tudjuk) előnyös a fő kormánypártnak, vajon tényleg előnyös a rommagyar szavazóknak is? Egy vis maior cikkely teszi lehetővé a helyhatósági választások halasztását, valóban végső szükséghelyzet lenne? Vajon a helyhatósági és parlamenti kampányok összekeverése előnyös lesz a rommagyarságnak, parlamenti helyeket biztosít a párt(ok)nak? Logikus az lenne, hogy a helyhatósági választás a rommagyar pártok közötti „megméretkezés” helyszíne legyen és ennek alapján egyezség szülessen a parlamenti választások jelöltjeinek és közös kampányának érdekében. Érdemes ezt feladni, a parlamenti képviseletet kockáztatni? Nem is beszélve arról, hogy az elnök tovább erölteti a westminsteri, „kiegyenlítetlen” körzetes választást és a szenátus megszüntetését, a meccs még korántsem lefutott." Mára aktuális a régebbi írásom fenti része, mert folyik a régi-új választási törvény erőszakos parlamenti átvitele. Újfent érdekes, hogy mennyire elfelejtettük a demokrácia nyelvét, ma már egyáltalán nem érdekel annak betűje, de még kevésbé a szelleme, pedig legerősebb szövetségesünk a demokratikus intézményekhez és szabályokhoz való feltételn ragaszkodás lnne. Ára van/lesz ennek, keservesen meg fogjuk fizetni, ám!